A stadionokban lévő nagy méretű LED-képernyők megváltoztatják, ahogyan az emberek megnézik a mérkőzéseket: azonnali lassított visszajátszásokat és extrém közelről készült felvételeket nyújtanak közvetlenül a játék közepén. A szurkolók most már láthatják minden részletet olyan pillanatokban is, mint például amikor egy gólt törölnek le offszid miatt, vagy amikor a játékvezetők bonyolult döntéseket hoznak. Ezek a visszajátszási rendszerek segítenek tisztázni a fontos döntésekkel kapcsolatos bizonytalanságot, és lehetővé teszik a nézők számára, hogy észrevegyék azokat a finom részleteket, amelyeket máskülönben észre sem vennének. Azok a stadionok, amelyek minőségi visszajátszási technológiába fektetnek be, általában olyan közönséget vonzanak, amely tisztában van a történésekkel, és folyamatosan érdeklődik a teljes mérkőzés alatt.
A mai nagy kijelzők megoldást nyújtanak a korábbi láthatósági problémákra köszönhetően a szuperszéles LED-paneleknek, amelyek fényerősségükkel több mint 8000 nitot érnek el, és 160 foknál is szélesebb látószöget biztosítanak. Ennek a képernyőtechnológiának a mögöttes fejlesztései biztosítják, hogy a szurkolók továbbra is tiszta képeket lássanak akkor is, ha a nap teljes erővel süt. Azok a nézők, akik távol ülnek, vagy akiknek eltakarja a látóterüket a pálya, most már nem hagyják ki azokat a fontos játékpillanatokat, mert nincsenek elmosódott részek. Így például a játékosok láthatóan rohannak át a pályán, a pontszámfrissítések villognak a képernyőn, és a visszaszámláló időzítőt mindenki könnyedén el tudja olvasni. Ez a fajta hozzáférés teljesen átalakítja a sportlétesítményekben való élményünket. A stadionok olyan helyekké válnak, ahol senki sem marad le az eseményekről, mert mindenki ugyanabban a pillanatban élheti meg ugyanazt a cselekvést és izgalmat a mérkőzés alatt.
A modern koncertelőadások ma már azokat a nagy jumbotron-képernyőket használják környezetek létrehozására, amelyek egyszerre érintik az összes érzékszervet. A színpadon látható fények, tűzijátékok és speciális effektek valójában összehangolódnak a képernyőn megjelenő látvánnyal a DMX-vezérlőrendszereknek köszönhetően. Ennek jelentése az, hogy a koncertek vizuális mesék is egyben. Gitárszólók alatt például izgalmas absztrakt formák tűnhetnek fel, míg amikor a fellépők különösen érzelmes pillanatokat élnek át, a képernyőn arcközelítések jelennek meg, amelyek tükrözik érzelmi állapotukat. Ezek a képernyők rendkívül gyorsan frissülnek – akár másodpercenként 3840-szer is –, így gyors jelenetváltásokkor sem keletkeznek elmosódott képek. És a színek? Egyszerűen lenyűgözőek az HDR-technológia miatt, még a színpadon uralkodó erős megvilágítás mellett is kiemelkednek. Maguk a művészek gyakran állítják össze a képernyőn megjelenő tartalmat – gondoljunk csak a háttérben megjelenő dalszövegekre, korábbi fellépéseikről készült régi felvételekre vagy a koncert témájához illő animációkra. Ez a kiegészítő tartalmi réteg tovább mélyíti a mesét, nem csupán a színpadon fizikailag lezajló eseményeken túl, így a rajongók érzékelhetően kapcsolódhatnak a produkcióhoz, akárhonnan is nézik a koncertet a helyszínen.
A jumbotronok inkluzívvá teszik a koncerteket mindenki számára, mivel az élő közösségi médiás bejegyzéseket és a rajongók által maguk készített tartalmakat közvetlenül a hivatalos videofelvételek mellett jelenítik meg. Ezeknek a nagy képernyőknek a beépített kamerái gyakran ráközpontosítanak véletlenszerűen kiválasztott emberekre a speciális „Rajongókamera” (Fan Cam) szegmensek során. Ez igazán izgatja a tömeget, mert a nézők saját arcaik ténylegesen megjelennek a képernyőn, miközben reagálnak a zajló eseményekre. Ugyanakkor minden eseményhez különleges hivatkozási szavak (#hashtagok) tartoznak, amelyek képeket és üzeneteket töltnek fel a kijelzőkre magától a közönségtől. Így a hétköznapi nézők nemcsak távolról figyelők maradnak, hanem résztvevőkké válnak a történésekben. A mögöttük álló gyors streamelési technológia segítségével ezek az interaktív funkciók olyan elfeledhetetlen, vírusszerűen terjedő pillanatokat hoznak létre, és hasznos adatokat szolgáltatnak az esemény-szervezők számára a közönség érdeklődésének és bevonódásának mértékéről. Ennek eredményeként a hatalmas tömegek összekapcsolódó közösséggé válnak: még akkor is, ha valaki messze a helyszín hátuljában ül, a közös digitális élmények révén úgy érzi, mintha első sorban lenne.
Amikor a Jumbotron LED-képernyők valójában három fő műszaki jellemző határozza meg, hogy mennyire jó lesz a nézők számára a megtekintési élmény. Az első a képponttávolság (pixel pitch), amely lényegében a képernyőn található egyes képpontok közötti távolságot jelenti. A kisebb, körülbelül 4 mm-es képponttávolságú képernyők akkor működnek legjobban, ha a nézők közel ülnek hozzájuk – például koncerteken, ahol minden részletet látni szeretnének. Ha azonban óriási stadionokról van szó, ahol a rajongók több száz lábnyira is lehetnek a képernyőtől, akkor nagyobb, 8–10 mm-es képponttávolságok célszerűbbek. Fontos a fényerő is, amelyet nitekben (nit) mérünk. A legtöbb nagy méretű képernyő 5 000 és akár 10 000 niten felüli fényerővel rendelkezik, így napos időben vagy erősen megvilágított arénákban is jól látható marad – ez különösen fontos a kültéri sporteseményeknél. A frissítési frekvencia is számít, amely egyes esetekben akár 3 840 Hz-ig is elérheti, és megakadályozza az idegesítő mozgásmosódást gyors akciójáték-visszajátszások vagy élénk koncertfelvételek megtekintésekor. Ezek beállítása nagymértékben függ attól, hogy hol helyezik el a képernyőt, és milyen típusú tartalmat jelenítenek meg vele. A stadionüzemeltetők általában arra összpontosítanak, hogy mindenki tisztán lásson, bárhonnan is ül, ezért a fényerő és a széles megtekintési szög válik elsődleges szemponttá. A koncerttermeinközben viszont inkább a képpontsűrűségre és a frissítési sebességre helyezik a hangsúlyt, hogy lenyűgöző hatást érjenek el a színpad mellett álló rajongók számára.
A mai nagy képernyők az eseményeken sokkal többet tesznek, mint hogy csak videókat és képeket mutatnak. Ezek erőteljes eszközökké váltak az emberek reakcióiról való, valós idejű információgyűjtésre. Olyan funkciókkal, mint a képernyőn közvetlenül elérhető élő szavazások, térképek, amelyek azt mutatják, hol tartózkodnak a tömegek, sőt akár az érzelemfelismerés is a nézők reakciói alapján – az esemény szervezői olyan számokhoz jutnak, amelyeket az esemény során azonnal felhasználhatnak. Az eseménytervezők ezt az adatot arra használják, hogy megállapítsák, mely részek vonzzák leginkább a figyelmet, szükség esetén lelassítsák vagy felgyorsítsák a programot, illetve oda helyezzék a hirdetéseket, ahol a legnagyobb hatást tudják elérni. Vegyük például a hőtérképeket: ezek pontosan megmutatják, mely képernyőterületek vonzzák leggyakrabban a tekinteteket. Koncerteken a gyors szavazások lehetővé teszik a szervezők számára, hogy megbizonyosodjanak róla, vajon bizonyos dalok különböző korcsoportoknál eltérően hatnak-e. A képernyők különlegességét nem csupán a látványos grafikák adják, hanem az is, ahogyan a hagyományos résztvevőket aktív résztvevőkké és az esemény élményének aktív alkotóivá teszik.
EN