Kezdje a szerkezet stabilitásának és a felület megfelelő síkosságának ellenőrzésével. Az alapanyagnak – legyen az beton, acél vagy alumínium – legalább 15 kilogrammot kell elbírnia négyzetméterenként anélkül, hogy több mint 3 fokot deformálódna. Minden más előtt alaposan tisztítsa meg a felületeket egy enyhe, karcolásmentes és alkoholmentes tisztítószerrel. A por, az olajfoltok és a maradék anyagmaradványok károsan befolyásolják majd a későbbi ragasztási minőséget. Görbült felületek esetén győződjön meg arról, hogy a panel ténylegesen hajlítható a szükséges formára. A legtöbb panel minimális hajlási sugara körülbelül 30 fok. Ne erőltesse a panelt, ha nem hajlik ebben az irányban – a gyártók joggal ismerik korlátaikat. Figyelje továbbá a levegő páratartalmát is. Ha a higrométer 80%-nál magasabb értéket mutat, akkor később problémák merülhetnek fel, például kondenzvíz-képződés miatt elektromos hibák léphetnek fel. Végül rögzítse gondosan minden adatot egy olyan lézeres szintezővel, amelynek pontossága ±2 milliméter. Ezek a részletek döntőek ahhoz, hogy elsőre helyesen végezzük el a munkát.
Amikor a képponttávolságot választja, gondoljon arra, hogy általában milyen távolságból nézik a képernyőt. Olyan telepítéseknél, ahol a nézők öt méternél közelebb állnak, 1,8–2,5 mm körüli értéket érdemes választani. Ha a nézők tíz méternél távolabb lesznek, akkor 4–6 mm-es képponttávolság bizonyul hatékonyabbnak. Ne erőltesse a magasabb felbontást pusztán azért, mert lehetséges – egy bizonyos ponton a plusz részletgazdagodás már nem számít lényegesen, sőt akár hőfelhalmozódási problémákat is okozhat. A görbített kijelzők külön figyelmet is igényelnek. Egy jó tapasztalati szabály, hogy a görbület sugara legalább 1,5-szöröse legyen minden egyes panelrész szélességének, hogy a megjelenítés egységes legyen, és elkerülhetők legyenek a zavaró képpontközök. A fényerő-beállítások is nagyon fontosak. Állítsa be őket 500 és 1500 nit közötti tartományba, attól függően, hogy hol helyezik el a kijelzőt. A napfénynek kitett kültéri kijelzők biztosan nagyobb fényerőt igényelnek, míg a beltéri kijelzők kevesebb fényerővel is megelégedhetnek, feltéve, hogy a háttér világításához képest továbbra is elegendő kontrasztot biztosítanak. És ne feledkezzünk meg a tesztelésről! Használjon megfelelő szimulációs szoftvert, például a Disguise vagy a NovaLynx programot, hogy ellenőrizze: minden jól néz ki-e a 3D-térben, mielőtt bárki is csavarozni kezdené a paneleket a falra.
Fontos ellenőrizni a hajlítási sugarat a mintamodulokon, mielőtt véglegesen felszerelik őket. Ez segít észlelni a forrasztott kapcsolatokban esetlegesen keletkező apró repedéseket vagy feszültségkonzentrációkat. A javasolt minimális hajlítási sugár alá (általában körülbelül 30 fok) való hajlítás komoly, gyakorlatilag javíthatatlan károkat okozhat a rugalmas nyomtatott áramkörökön és az LED-összetevőkön. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a csatlakozási zárók kültéri felszerelés esetén ténylegesen megfeleljenek az IP65 szabványnak – azaz ne juthasson be por, és ellenállnia kell enyhe esőnek vagy fröccsenő víznek problémamentesen. Végezzen nyomáspróbákat legalább 15 kilogramm négyzetméterenként, majd ellenőrizze újra a nedvességproblémákat megfelelő páratartalom-mérő berendezéssel. Miután minden elem felszerelésre került, válasszon ki néhány reprezentatív csatlakozást, és végezzen rajtuk 200 ciklusnyi terheléses próbát normál üzemeltetési feszültség mellett. Ez bizalmat ad arra, hogy a felszerelés hosszú távon ellenáll mindenféle mozgásnak és környezeti változásnak.
A teljesítményt egyenletesen kell elosztani az összes szegmens között, és a feszültségeséseknek a leghosszabb panelvezeték mentén legfeljebb körülbelül 5%-osaknak kell maradniuk a szokásosan szállított feszültséghez képest. A 72 órás terheléses tesztek végzésekor a hőképalkotás különösen fontossá válik a csatlakozókban, meghajtókban vagy a tápegységekben keletkező szokatlan hőfelhalmozódás észleléséhez. Ha bármelyik alkatrész a tesztelés során kb. 70 °C-nál magasabb hőmérsékletre melegszik, azt azonnal újra meg kell vizsgálni. A jelminőség is lényeges, ezért ellenőrizni kell, hogy az adatfolyam folyamatosan fennmarad-e legalább 3840 Hz-es maximális frissítési gyakoriságnál. Figyelni kell a késleltetés hirtelen növekedésére vagy az elveszett csomagokra megfelelő protokollanalizáló eszközök segítségével. Szerkezeti szempontból a rögzítő szerelvényeknek az ASCE 7-22 irányelv szerint legalább 50%-kal nagyobb szélterhelést kell elviselniük, mint amit a helyi építési előírások megkövetelnek. Ne feledkezzünk meg az automatikus leállító áramkörök beépítéséről sem, amelyek akkor lépnek működésbe, ha a feszültség-ingadozás meghaladja a ±10%-ot. Ezek a biztonsági intézkedések segítenek megvédeni a rugalmas LED-rendszereket az elektromos túlfeszültségek okozta károsodástól.
Az installáció utáni pontos beállítás továbbra is döntő fontosságú a görbült képernyők különböző szakaszainak megjelenésének összehangolásánál. A fényerőszinteket a környező megvilágítási körülmények alapján kell beállítani. Sok rendszer ma már beépített fényérzékelőkkel rendelkezik, amelyek automatizálják ezt a folyamatot, és biztosítják, hogy a nézők fáradtság nélkül lássák a képernyőn megjelenő tartalmat. Ahhoz, hogy a színek az egész kijelzőfelületen egységesen jelenjenek meg, a szakemberek általában speciális mérőeszközökkel végzett teszteket hajtanak végre. Ezután egyes paneleket finomhangolnak annak érdekében, hogy kiküszöböljék azokat a problémákat, amelyek a gyártási eltérésekből (különböző tételként előállított egységek között), a hőmérsékletváltozásokból (amelyek hatással vannak az alkatrészekre) vagy a fény anyagokon keresztüli terjedésében mutatkozó változásokból eredhetnek. A tartalom tesztelésekor érdemes statikus képeket és mozgó videókat is bemutatni a görbült felület minden részén. Különös figyelmet érdemelnek a modulok csatlakozási pontjai és maguk a görbületek. A kalibrációs folyamatnak figyelembe kell vennie azt is, hogyan csökken a fényerő bizonyos szögeken, valamint azt, hogyan tolódhatnak el enyhén a pixelek, amikor a képernyő a telepítés során rugalmasan deformálódik. Egyes kutatások szerint a megfelelő kalibráció akár 40 százalékkal is csökkentheti a szemfáradást forgalmas helyeken, például bevásárlóközpontokban vagy repülőtereken. A legjobb gyakorlat szerint a végleges ellenőrzéseket nem csak kontrollált környezetben, hanem a rendszer tényleges működése során, valós körülmények között kell elvégezni. Tartsunk nyilván minden kalibrációs beállítást, hogy később, ha problémák merülnének fel, ezekre hivatkozhassunk.
Mindig használjon szennyeződésmentes mikrofiberszövetet és pH-semleges tisztítószereket, amelyek nem tartalmaznak alkoholt. Kerülje az ammóniát, az acetont és minden egyéb durva hatású anyagot, mivel ezek az anyagok idővel tönkreteszik a szilikon bélésanyagokat, és károsítják az antireflektív (fényvisszaverést csökkentő) rétegeket. A nagynyomású permetezők sem megfelelőek e célra, sem a gőztisztítók, sem pedig a folyadék közvetlen öntése a berendezés varrataira és éleire. Amikor a panelokat mozgatja, mindig csak a megerősített keretrészeknél fogja meg őket. A kijelző felületén való fogás nem kívánatos mechanikai terhelést okoz, ami repedéseket eredményezhet a belső áramkörökben, illetve leválaszthatja az LED-alkotóelemeket rögzítési helyükről. A rendszeres karbantartáshoz havonta kétszer takarítsa el a porrészecskéket statikus elektromosságot semlegesítő kefével, hogy elkerülje az elektrosztatikus töltődést, és fenntartsa a jó hőelvezetési tulajdonságokat. Az ipari adatok – amelyeket a LED-Kijelző Ipari Szövetség gyűjtött – szerint a megfelelően kezelt egységek élettartama átlagosan 50%-kal hosszabb, mint a tisztítás során rosszul kezelt berendezéseké.
Egy jó karbantartási stratégia megfelelően tükröznie kell az egyes alkatrészek működési fontosságát. Havi szemrevételezésre van szükség a hibák észleléséhez, például kihalt képpontok, színváltozások, korróziós károsodás a csatlakozókon, vagy kopott tömítések esetén – különösen ott, ahol a görbe és egyenes szakaszok találkoznak. Három havonta mélyebb teszteket kell végezni, amelyek például a feszültség-ingadozásokat, a görbe részek mentén tapasztalható hőeloszlást, valamint a frissítési sebesség időbeli állandóságát vizsgálják. Folyamatos figyelés céljából érdemes olyan rendszerek, például a NovaStar Smart Control Platform telepítése. Ezek valós idejű figyelést biztosítanak az energiafogyasztásról, a hőmérséklet-ingadozásokról és a jelhibákról. Állítsuk be őket úgy, hogy figyelmeztessenek, ha a mért értékek több mint 10 százalékkal térnek el a normál szinttől. Évente kétszer szakképzett technikusokat kell bevonni teljes körű ellenőrzésre. Ők ellenőrizik a szerkezetek teherbírását, tesztelik a nedvesség-gátló rétegek továbbra is megfelelően működnek-e, és értékelik a szoftverfrissítések állapotát. Ez a többszintű ellenőrzési rendszer problémákat észlel, mielőtt komolyabb hibákká, például meghibásodott vezérlő áramkörökké vagy sérült rugalmas kábelekkel kapcsolatos problémákká válnának. A UL Solutions legújabb iparági jelentései szerint azok a vállalatok, amelyek ezt a proaktív karbantartási módszert alkalmazzák, körülbelül kétharmadnyi csökkenést érnek el a váratlan berendezés-kiesések számában.
EN